Magmák és üledékes kőzetek érintkezésénél beindul az „ásványgyár”; ennek oka, hogy a kőzetolvadék és az üledékes kőzet kémiai összetétele nagyon eltérő, különösen, ha az utóbbi valamilyen karbonátos kőzet, ezen túlmenően pedig a magmák – folyékony halmazállapotuk miatt – sok mobilis, könnyen mozgó komponenssel rendelkeznek. A magma megszilárdulása után az üledékben egy vastag kontakt zóna alakulhat ki, melynek ásványai részben a magmából, részben pedig az üledékből nyerték kémiai alkotóikat. A Kárpátokban ennek legszebb példáival az úgynevezett bánsági kontakt vidéken találkozhatunk, különösen Vaskő (románul Ocna de Fier), Dognácska (Dognecea) és Csiklova (Ciclova Montană) térségében. Itt banatitnak nevezett magmatitok (főleg granodiorit, emellett még diorit, gránit, szienit) nyomultak be a kréta-paleocén idején a karbonátos üledékekbe és termikusan metamorfizálták azokat. Az érintkezésnél szkarnoknak nevezett kőzetek jöttek létre, bennük a jellegzetes kalcium-szilikátokkal (andradit, vezuvián, wollastonit, tremolit, epidot, diopszid).
A képen: Andradit, Dognácska (Dognecea, Románia). Képszélesség: 7 cm. Fotó: Szakáll Sándor