A színtelen, víztiszta, nagyméretű táblás gipszeket máriaüvegnek is nevezik. Ez az elnevezés Németországból származik, ahol a középkorban a Szűz Máriát ábrázoló képek előtt, illetve ereklyetartó edényekben üvegtáblák helyettesítésére használták, mivel a korabeli valódi üvegekkel ellentétben a máriaüveg nem volt buborékos és hasítással könnyen lehetett belőle egyenletes vastagságú lemezeket gyártani. Azonban ezt a tulajdonságát már a rómaiak is ismerték, akik viszont ablakkészítésre használták, mivel az ókorban előállított üveg minősége (lapossága, átlátszósága) nem volt olyan jó, hogy ablaktáblákat tudtak volna gyártani belőle. Érdemes még megjegyezni, hogy a muszkovit (ez egy csillámféleség) vékony, átlátszó lemezeit is szokták máriaüvegnek nevezni. Hőállósága miatt ezt még ma is alkalmazzák például kályhák vagy gázkonvektorok kémlelőnyílásainak lefedésére.
A képen: Gipsz (máriaüveg), Mészkő (Cheia, Románia). Mérete: 15 cm. Fotó: Kulcsár Géza