Ha egy ásványt különösebb segédeszközök nélkül szeretnénk meghatározni, akkor ezt leginkább egyes morfológiai (kristályok és aggregátumok alakja) és fizikai tulajdonságainak (szín, karc, fény, hasadás, törés, keménység) megfigyelésével tehetjük meg. Vannak azonban „becsapós” ásványok, melyek nem saját alakjukban, hanem egy másik, korábban képződött ásvány formájában jelennek meg. Ezeket álalakoknak vagy idegen szóval pszeudomorfózáknak nevezzük. Például a goethit, amely egy vas-oxi-hidroxid (FeOOH) gyakran veszi fel különféle vas-szulfidok (pirit, markazit) alakját.
A képen: Goethit álalak pirit után, Menyháza (Moneasa, Románia). Mérete: 2 cm. Fotó: Tóth László