Még a történelemkönyvek is említik, hogy a Kárpátok ásványkincsekben mennyire gazdag, például a 13. század második felében Európa aranytermelésének 5/6-át, míg az ezüsttermelésének 1/4-ét szolgáltatta. És akkor még nem beszéltünk a sóbányászatról, valamint egyéb nyersanyagokról. Maga a kiállításunk is ezt a gazdagságot igyekszik bemutatni. Ugyanakkor van egy nyersanyagtípus, amely a Kárpátokból szinte teljesen hiányzik, ez pedig a drágakövek. A Kárpátok egyetlen drágakőbányája Vörösvágáson (szlovákul Červenica) működött, ahol a középkortól kezdődően 1922-ig nemesopált bányásztak. E kedvelt ékkő, melyet „magyar opál”-nak is neveztek, számos híres ékszerben helyet kapott, pl.: Jagelló Izabella királyné (1519-1559) násfája, a belgiumi Stephanie hercegnő (1864-1945) esküvői ékszerei vagy az Aranygyapjas Rend jelvénye.
A képen: Izabella királyné násfája (nyakéke) vörösvágási nemesopál-csiszolatokkal. A hagyomány szerint ezt az ékszert Szapolyai János felesége, Jagelló Izabella királyné (1519-1559) viselte. Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Fotó: Kardos Judit.