A költő szülei Maglódon találkoztak, ahol Hruz Mária szolgálóként, Petrovics István mészárossegédként dolgozott. Mindketten 1791 augusztusában születtek, István a Pest-Pilis-Solt vármegyében fekvő Kartalon, Mária a Turóc vármegyei Necpálon.
1818-ban Aszódon kötöttek házasságot, majd Szabadszálláson, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Dunavecsén, Szalkszentmártonban, Dömsödön és Vácott béreltek kocsmát, mészárszéket, szőlőt, szántót, kaszálót. A dolgos, saját erejéből boldoguló család az 1838-as jeges dunai áradás és kezességvállalás miatt elszegényedett.
A kötelező polgári anyakönyvezés bevezetése előtt nem a születés, hanem a keresztelés dátumát rögzítették az egyházi anyakönyvek. A kiskőrösi evangélikus templomban őrzött mátrikula szerint a költőt Alexander néven 1823. január 1-jén keresztelték. A hiedelem szerint az újévkor születettek kiemelkedő képességű, kivételes tehetségű szerencsegyermekek.
Hruz Mária az akkori szokásokhoz képest későn, 32 évesen, házasságának ötödik évében szülte első fiát. A bába Leska Istvánné Lauschek Rebeka, az evangélikus lelkész özvegye volt. A gyenge gyermeket szinte azonnal megkeresztelték, a szertartást a kiskőrösi lelkész, Martiny Mihály végezte. Keresztkomának Martiny két gyermekét, Károlyt és Ludovikát; Nemes Dinga Sámuel izsáki mészárost és feleségét, Petykó Évát; valamint Viczián János kiskőrösi gazdát és a vadkerti Kovátsay Ferencné Dinga Annát kérték fel Petrovicsék.
A költő öccse, István 1825-ben született Szabadszálláson. Tanulmányait félbeszakította, hogy folytassa édesapja mesterségét. Tehetséges lovas volt, szívesen énekelt, bátyja hatására franciául és németül tanult, verseket írt. A szabadságharcban századosként harcolt. A Gaylhoffer család dánosi birtokán nevelőként, majd a Geiszt uradalom jószágigazgatójaként dolgozott Csákón.
Petőfi Sándor szülőházát Ivánka Imre országgyűlési képviselő és Sárkány János kiskőrösi lelkész javaslatára 1861-ben márványtáblával jelölték meg. 1878-ban, hosszú vizsgálat lefolytatása után megvásárolta a Magyar Írók és Művészek Társasága dr. Magyar Sándor kiskőrösi orvos közvetítésével. A ház birtokba vételére fényes külsőségek között csak 1880. október 17-én került sor, az ünnepi beszédet Jókai Mór, a költő barátja mondta. A szülőház gondozását kezdetben a Társaság látta el, majd feloszlása után Kiskőrösnek adományozták.
Költőnek szült anyám!
