Etikett és protokoll

A hivatalos érintkezés szabályainak, rendjének, formaságainak megnevezésére az „etikett" és a „protokoll" kifejezéseket használjuk.

Az etikett (etiquette) francia eredetű szó, melyet az eltérő korokban különféle módon értelmeztek. Jelentése röviden összefoglalva: a társadalmi érintkezés formáinak elsősorban az előkelő körökben és a diplomáciában megszabott rendszer, azaz az érvényben lévő írott és szokásokon alapuló íratlan udvariassági- és illemszabályok összessége.

A protokoll

A protokoll terminológia a bizánci görög nyelvből származik. A „protosz" jelentése „első", a „holta" jelentése „enyv", ebből ered a „protokollon" - azaz a latin „protocollum" kifejezés, amely a papír vagy bőr tekercsekre, oklevelekre ragasztott előzéklapot jelentette. Az előzéken a legfontosabb adatok szerepeltek (hivatalos jóváhagyás, aláírás, keletkezés ideje stb.).

A szó tartalmi jelentése az idők folyamán átalakult. A „protocollum" fontos iratnak számított: nagy jelentőségű dokumentumok, szerződések, országok közötti megállapodások jegyzőkönyvének megjelölésére használták. Eredeti értelemben a „rendet, rendszert" jelen-tette a régi irattárakban, emiatt az elnevezés átkerült a magas rangú világi kapcsolatok - klasszikus formájában a diplomácia - területére is, amely átalakulva ma is a követendő szabályok összességét jelenti.

A diplomácia (legyen szó gazdasági-, katonai-, kulturális-, sport- stb. területről) akkor mondható sikeresnek, ha a politikum által megfogalmazott és kitűzött politikai célokat eléri. A felek diplomáciai találkozók során juttatják érvényre véleményüket, szándékaikat, érvényesítik érdekeiket. Ezen találkozóknak, látogatásoknak, tárgyalásoknak viszont a protokoll biztosít megfelelőkeretet» így mondhatni, nincs diplomácia protokoll nélkül. Képletesen szólva: a diplomácia a festmény, a protokoll pedig annak díszes kerete.

A protokoll funkciója ugyanis nem más, mint biztosítani a felek közötti zökkenőmentes kapcsolattartást, a kiszámíthatóságot, lehetővé téve a formális közegbe való beilleszkedést, emellett érzékelteti a szabályoktól való eltérést is. Mintegy „diplomáciai KRESZ-könyv" segít az eligazodásban, érdemi segítséget nyújt a közéleti és diplomáciai rendezvényeken, szertartásokon a hivatalos érintkezésre, különösen a meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok és érvényben lévő szokások összefoglalásával.

Mai értelmezésben a protokoll a közéleti és diplomáciai rendezvényeken követett eljárásrendszer: szigorú magatartási normák, valamint rangsorolási, levelezési-, megszólítási- és etikett szabályok összessége.

Diplomáciai protokollról akkor beszélünk, amikor az adott rendezvényen, szertartáson diplomáciai képviselők vesznek részt. A diplomáciai protokoll a szakterület legmagasabb szintje, mely keretet biztosít az államok közötti diplomáciai aktusoknak és az államokat képviselő személyek hivatalos kapcsolatainak. A diplomáciai protokoll ma is elfogadott nemzetközi szabályzója az 1963. évi Bécsi Konvenció a diplomáciai kapcsolatokról, mely dokumentum a részes államok számára kötelező érvényű.