Napjainkban a nemzetköziség és az ökumenizmus terjedésével egyre nagyobb szerepet kap a különböző vallások és a hozzájuk kapcsolódó protokolláris ismeretek, teendők megfelelő kezelése.

A nemzetközi politikai rendszerben a különböző vallású, kultúrájú országokkal az állami / diplomáciai protokoll események szervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet kell szánni az eltérő vallási hagyományokra, előírásokra, a tárgyalópartner vallási szokásaira, speciális igényeire. Rendkívül fontos a formális ceremóniák, a vallási különbségek, előírások – megszólítás, ajándékozás, ültetési és étkezési szokás, szimbólumok, hagyományok – pontos ismerete.

A protokoll rendezvények, egyházi látogatások gyakori helyszínei templomok, zsinagógák, emlékhelyek vagy más vallási helyszínek, esetleg temetők. Itt zömmel egyházi szertartásra, majd azt követően fogadásra kerül sor. Az egyházi vezetők gyakorta meghívott vendégei a hivatalos protokoll eseményeknek. A hivatalos alkalmak mellett (esküvő, temetés, keresztelés) beavatáson, díjátadáson, találkozón, étkezésen, kiállítás megnyitón, épület- átadáson is találkozhatunk az egyház képviselőivel.

Hazánkban az egyház a társadalom egyik legnagyobb tekintélyű intézménye. A rendszerváltozás előtti ateista, totalitárius állam minden eszközzel üldözte a magyarországi egyházakat. Napjainkban az állam és az egyház békés egymás mellett élése tapasztalható, melyhez nagymértékben hozzájárult az Országgyűlés 1990-ben megalkotott lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvénye.

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint hazánkban a legnépesebb hívőszámmal a római katolikus egyház rendelkezik, amit az evangélikus (lutheránus) egyház, a református (kálvinista) egyház, az unitárius egyház, és az izraelita felekezet követ. Budapesten emellett működik a Magyar Iszlám Közösség és a Buddhista Misszió is. Megtalálhatók a térségben a görög katolikus egyház követői, illetve számos egyéb kisegyház szintén jelen van Magyarországon.

Az állam és az egyház kapcsolatának rendezését sürgette II. János Pál pápa első magyarországi látogatása 1991-ben, mely egyházprotokoll szempontból a legkiemelkedőbb esemény volt az 1938. évi Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust követően.

Az 1938. évi kongresszuson XI. Pius pápát Eugenio Pacelli bíboros képviselte, aki tíz év múlva már XII. Pius pápaként rádióbeszédében külön megemlítette, hogy milyen felemelő, csodálatos élményeket adott számára a budapesti ünneplés.

Hazánk (várhatóan) 2020. szeptember 13-20. között rendezi az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.