Állami protokoll
Hazánkban az állami protokoll alanyai az államfő, a kormányfő, az országgyűlés elnöke és a külügyminiszter. Az állami protokoll az általuk lebonyolított belföldi és külföldi utazásokat, részvételüket igénylő rendezvényeket, illetve az általuk fogadott delegációk látogatása során alkalmazott szabályokat jelenti.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) felelős Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakításáért, fenntartásáért, a nemzeti érdekek globális szintű képviseletéért és hazánk külpolitikai célkitűzéseinek érvényesítéséért. A KKM irányítása alatt működnek a magyar nagykövetségek, konzuli képviseletek.
A KKM Protokoll Főosztály amellett, hogy saját vezetőinek protokolláris eseményeit készíti elő és bonyolítja le, szorosan közreműködik a magyar közjogi méltóságok és más minisztériumok vezetőinek meghívására érkező külföldi delegációk látogatásának szervezésében, emellett ellátja az államfő, a kormányfő, valamint a minisztérium vezetőinek hivatalos külföldi utazásaival összefüggő feladatokat. Az állami protokoll finanszírozása az állami költségvetésből történik.
Az állami protokoll legmagasabb szintje az államfői protokoll. Az államot képviselő vezetők megnevezése sokszínű a hagyományok, illetve az (unitárius vagy föderatív) állami berendezkedés alapján. A (parlamentáris vagy a prezidenciális, azaz elnöki) köztársaságokban általában elnök, köztársasági elnök, szövetségi elnök, de a (parlamentáris, alkotmányos vagy abszolút) monarchiákban találkozunk az alábbi elnevezésekkel: császár, király, királynő, nagyherceg, korona herceg, szultán, emír stb. A nemzetközi protokoll szerint az államfő áll az első helyen a protokoll listán; az államfők pedig hivatalba lépésük ideje alapján rangsorolnak.
Magyarországon a köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) segíti, amelynek székhelye a budavári Sándor-palota. A KEH Protokoll Főosztály vezetője a köztársasági elnök protokollfőnöke.