BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK
  • BETEGSÉGHÁLÓ (2007)
    BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK REJTETT MINTÁZATOK VÁLASSZON NÉZETET BEJÁRAT BEJÁRAT - 2. nézet NATURE 150 (2019) NATURE 150 (2019) - 2. nézet NATURE 150 (2019) - 3. nézet ÍZHÁLÓZAT (2011) ÍZHÁLÓZAT (2011) - 2. nézet MOBILITÁS ÉS PANDÉMIA (2008/2020) MOBILITÁS ÉS PANDÉMIA (2008/2020) - 2. nézet KONTROLL (2011) KONTROLL (2011) - 2. nézet BETEGSÉGHÁLÓ (2007) BETEGSÉGHÁLÓ (2007) - 2. nézet INTERAKTOM (2012) INTERAKTOM (2012) - 2. nézet KONNEKTOM (2019) KONNEKTOM (2019) - 2. nézet FORRÓ HÁLÓK (2019) VÁZLATOK (2018) KÖNYVTÁR KÖNYVTÁR - 2. nézet VÍRUSOK (2009/2020) „FÉKNYÚZ” (2018) MŰVÉSZETI HÁLÓ (2018/2020) MŰVÉSZETI HÁLÓ (2018/2020) - 2. nézet MŰVÉSZETI HÁLÓ (2018/2020) - 3. nézet KOZMIKUS HÁLÓ (2016) KOZMIKUS HÁLÓ (2016) - 2. nézet IMPRESSZUM
  • info
  • view_module
  • hu
  • en
chevron_left
  • play_circle_outline
    cancel
  • launch
  • expand_less
chevron_right

BETEGSÉGHÁLÓ (2007)

Ábra I.

BETEGSÉGHÁLÓ (2007)

Az emberi betegségek hálózata a BarabásiLab egyik legtöbbet reprodukált képe. Eredetileg a National Academies of Sciences (PNAS) nyomtatott belőle posztert a tanulmány mellékleteként, majd megjelent a The New York Times-ban, és kiállították a londoni Serpentine Gallery Mapping it Out: Atlas of Contemporary Cartographies című tárlatán. 

A terv a Humán Genom Projekt 2001-es publikálása után született meg, amikor úgy tűnt, hetente fedeznek fel egy újabb kapcsolatot egy gén és egy betegség között. A 2005–2006-os tanévben kutatói szabadságát a Harvard Medical School részét képező Dana Farber Rákkutató Intézetben töltő Barabási azon kezdett el töprengeni, hogy ezek az egymástól független felfedezések mit árulnak el a betegségek közötti kapcsolatokról. A válasz egy hálózat, amelyben két emberi betegséget a mindkettőben szerepet játszó gének kötnek össze. 

Hat hónappal később, számos vázlat után született meg Az emberi betegségek hálózata, amelyben a csomópontok különböző betegségeket ábrázolnak. A csomópont mérete a betegségért felelős gének számát tükrözi. A pontok színe azt a betegségcsoportot jelöli, amelyhez az adott betegség tartozik. A daganatos betegségek például kék csomópontok, míg a neurológiai betegségek vörösek. A huzalok a két betegséget összekapcsoló géneknek felelnek meg. A korábbi vizualizációkhoz képest jelentős változást jelentenek a későbbi ábrák, amelyek érzékeltetik, hogy milyen szélsőséges eltérések vannak a csomópontok méretei között. A legnagyobb csomópontok láthatóságát növelve a méretválaszték lehetővé teszi, hogy a legtöbbet kutatott betegségek dominálják a képi teret. 

E hálózat vizualizációja tovább fejlődött 2018-ban, amikor elérhetővé vált a 3D-s színes nyomtatás. Sok prototípust kellett megsemmisíteni, míg megszületett a használható adatszobor. Térbeliségének köszönhetően a végső színes 3D-s változat olyan kapcsolatokat is felfed a betegségek osztályai között, amelyek a 2D-s térképen jórészt rejtve maradtak. Azzal a céllal, hogy a fizikai térbe emelje a betegséghálót, a 2020-as pandémia alatt Barabási köveket gyűjtött az óceán partján Bostonban, úgy választva ki őket, hogy minden kő méretében és tömegében megegyezzen az egy betegséghez kapcsolható gének számával. Végül a köveket befestette, hogy a színük megegyezzen a betegséghálón található betegségosztály színével. A falon látható képek a betegség a betegségek „árnyékainak” felelnek meg. A vidám színek keverése erős kontrasztban áll a tömérdek fájdalommal, amelyet ezek a betegségek okoztak.