A hő hálózati formára gyakorolt hatása
Egy hálózat fizikája gyakran kényszeríti arra az összekötő huzalokat, hogy a legrövidebb, egyenes út helyett kitérőkkel jussanak el céljukhoz. A kitérők számszerűsítésének szükségessége vezette el a BarabásiLab-et a „hálózati hőmérséklet” koncepciójának kidolgozásához.
Ahogyan a levegő hőmérséklete a gázmolekulák röppályáinak véletlen-szerűségét ragadja meg, egy hálózat hőmérséklete azt írja le, milyen mértékben vándorolnak el a térben az egyes összeköttetések. A nulla hőmérsékletű hálózatban minden összeköttetés egyenes. Egy „forró háló” összeköttetései ezzel szemben kanyarodnak és görbülnek, hogy célba érjenek.
A 2D-s vizualizáción a „forró rács” hőmérséklete a sík középpontja felé haladva növekszik, és a bal oldali piros háromdimenziós rácsok hőmérséklete is a hálózat középpontjában magasabb. A 3D-s adatszobor azt illusztrálja, hogy mi történik egy hálózattal, ha minden összeköttetés hőmérsékletét növeljük.
Bár ezeket a forró hálózatokat a BarabásiLab adatszobrokként képzelte el, a 3D nyomtatási technikák egyelőre csak néhány kisméretű munka nyomtatását tették lehetővé.