Egy álhír terjedésének hálózata
Az álhírek terjedését a közösségi média teszi lehetővé. Valaki a Twitteren közzétesz egy hamis sztorit arról, hogy pl. magas rangú demokrata párti tisztségviselők szexuális célú emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatot üzemeltetnek egy washingtoni pizzázó pincéjéből, és hirtelen mindenki tud a dologról. A BarabásiLab azért döntött a Pizzagate-botrány terjedésének feltérképezése mellett, mert ez volt az első alaposan dokumentált álhíreset, amely befolyásolta a 2016-os amerikai választás körülményeit.
Az Álhír-hálózat a #pizzagate hashtaget viselő tweeteknek a Twitteren való terjedését mutatja. 2016-ra a Twitteren folyó tevékenység jelentős hányadát botok generálták, amelyek magukat embereknek kiadó programalapú felhasználói fiókok. Hogy megmutassa, milyen fontos szerepet játszanak az ilyen botok az álhírek terjesztésében, a kutatócsoport a Botometer, az embereket a botoktól megkülönböztető, mesterséges intelligencián alapuló eszköz segítségével kiértékelte az összes olyan Twitter-fiókot, amely megosztotta a #pizzagate-et. A térképeken színek különböztetik meg a #pizzagate-et terjesztő tweetek két fajtáját: a botokat okkersárga csomópontok jelzik, az embereket zöldeskékek.
Az Álhír-hálózat tervezésekor adatszoborként való megjelenítése is felmerült, és később be is került a WonderNet projektbe (netwonder.net), amely az adatszobrok első nyilvános bemutatása volt. Azonban a 3D-s nyomtatási technológia ekkor még nem rendelkezett azzal a felbontással, amellyel érzékeltethetők lettek volna az álhírháló finom részletei. A BarabásiLab ezért három másik médiumban készítette el a térképet: először kétdimenziós monokromatikus nyomatként, majd lézergravírozott üvegképként, mely médiummal a laboratórium rendkívül bonyolult 3D-s hálózatokat jelenít meg, és végül a képernyőn látható videó formájában.