Csók István (1865–1961)

Krumplitisztogatók

1889
olaj, vászon, 94 x 104,5 cm
j.b.l.: Csók Paris 1889
Végrendeleti hagyományozás, özv. Kuckler Józsefné, Szentendre, 1964
Ltsz.: KM.64.17.

A Züzü-képekről és a lazább, lendületes, élénk festésmóddal vászonra vitt, gyakran érzéki aktokról ismert Csók István e korai munkája visszafogott, letisztult, a környezetet finom, szinte absztrakt ürességgel érzékelteti. Az alkotás során ellenfénybe helyezte krumplipucoló modelljeit, a három fiatal lányt. Egyikük kinéz a képből, bevonja a nézőt, bájos fiatalságával mintha megelőlegezné a később megfestett nőalakok egyikét. A festett ládán álló pohár és a falon függő kerámia kizárólagos díszei a helyiségnek. A képen érzékelhető, hogy alkotója korábban Münchenben tanult: naturalizmusa és témája a kortárs tendenciákba illő. E festmény készülésének idején többnyire külföldön (München, Párizs) élt, de a nyarak nagy részét Magyarországon, sokszor szülőhelyén töltötte. Így ezt a képet is Sáregresen vázolta fel és Párizsban fejezte be, a kiállítási válogatásra készült el vele.
Csók István először Párizsban, az 1889-es világkiállításon jelent meg a nyilvánosság előtt. Az itt látható Krumplitisztogatók volt az a műve, amit a kiállítás zsűrije befogadott és „említésre méltóként” ismert el. A világkiállításon a külföldi képeket országonkénti csoportosításban állították ki, így a magyarok, csehek, lengyelek és horvátok az osztrákokkal együtt szerepeltek. Csók mellett Munkácsy Mihály és Rippl-Rónai József alkotásait is bemutatták. Csók visszaemlékezései szerint Ferenczy Károllyal és Iványi-Grünwald Bélával nézte végig a világkiállítást, melynek képanyagában számos sajátjához hasonló hangvételű, naturalista ihletésű művet láthatott.

Molnárné Aczél Eszter