Rippl-Rónai József (1861–1927)

Fivéreim (Lajos és Ödön)

1917
olaj, karton, 76 x 105 mm
j.b.f.: Rónai 1918
Vétel Köves Oszkártól, 1963
Ltsz.: KM.63.89.

Rippl-Rónai József 1900-ban hagyta el véglegesen Párizst, és két év utazás után, 1902-ben költözött vissza Magyarországra. Először legkedvesebb öccséhez, Ödönhöz ment Somogyaszalóra, majd házat vásárolt Kaposváron. Az itt bemutatott, egyik legutolsó olajképén két testvérét semleges háttér elé helyezte. A festmény az élénk színfoltokkal vászonra vitt, az ún. „kukoricás stílust” megidéző kaposvári családi portrék egyik legkiemelkedőbb darabja. A szinte véletlennek ható képkivágással elrendezett kettős portré komponálása során lehagyta a kalapok tetejét, az alakok fél testét, csupán Lajos szivart tartó, és Ödön elgondolkodást idéző jobb kezét jelenítette meg. Mindkét ábrázolt mintha várakozólag tekintene a nézőre vagy az őket megfestőre.
A képet inkább uraló alak, Lajos, az ifjabb testvér, arcvonásai erősen édesapjukra emlékeztetnek. A háttérből pedig kék sáljával és piros, hajtókára tűzött virágjával, fehérségében tűnik elő Ödön, a kedvenc testvér, akinek vonásai édesanyjukat idézik. Ödön, bátyjához hasonlóan próbálkozott festéssel, Lajos pedig, aki pénzügy-igazgatósági számvizsgáló volt, hegedült, s több Rippl-Rónai-művön is szerepel hangszerével. Ödön Somodor-Aszaló állomásfőnökeként dolgozott, s egész életében támogatta és rajongva szerette bátyját, aki József ajánlásával kortársai munkáiból modern magyar művészeti gyűjteményt hozott létre, megteremtve a későbbbi kaposvári múzeum (ma Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum) képzőművészeti alapgyűjteményét.
Ödön Józsefről és Józseftől őrzött tárgyainak gyűjteménye és népművészeti tárgyai adták az alapját később a kaposvári Róma-villában berendezett, jelenleg is látogatható Rippl-Rónai Múzeumnak. A Róma-villát Rippl-Rónai 1906-os Budapesten rendezett, átütő sikerű kiállítása után, 1908-ban vásárolta, itt élt és dolgozott haláláig Lazarine-nal és fogadott lányukkal.
A művet Köves Oszkár gyűjtőtől vásárolta a múzeum 1963-ban.

Aczél Eszter