A századelő útkeresői - 2. nézet

Szoborkompozíció

Mattis Teutsch János (1884–1960)

Szoborkompozíció

1916–1919
festett terrakotta, 21 cm magas
j.n.
Vétel Dr. Vincze Andrástól és nejétől, 1994
Ltsz.: KM.94.8.

A központi bimbó, csíra vagy antropomorf motívum Mattis Teutsch 1910-es évek közepén létrehozott, faragott vagy agyagból megmunkált plasztikáin is megjelenik, melyeket gyakran színesre vagy monokrómra festett. Az ekkor készült „organikus testet” formáló szobrainak lendületes, mégis lágy vonalvezetésében még érezhető a szecesszió továbbélése. A fehérre festett Szoborkompozíció Mattis Teutsch korai alkotói periódusának egyik jelentős műve. Az ívelő felületekből építkező plasztikai alkotás természeti motívumot ábrázol, absztrahált, bimbózó virágra vagy hajtásra emlékeztet, a Lélekvirágok festménysorozat formavilágát idézi. A visszatérő alakzat az élet sarjadása, a születés vagy újjászületés szimbólumaként is értelmezhető. A felfelé törekvő, hajlított erővonal mentén kialakított organikus tömeg olyan hatást kelt, mintha egy láthatatlan belső erő hajtaná. A stilizált virágplasztika érzéki megmunkálása, lendületes megformálása már-már a késői szecessziós vonalvezetés jegyeit hordozza. A szobor fehér felületén érzékelhető fény-árnyék játék mozgalmassá teszi a kompozíciót. Mattis Teutsch életművének korai szakaszában jelentős utat járt be a természeti formák redukált látványvilágának megfogalmazásától a kubofuturista látásmódot tükröző absztrakt kompozíciók alkotásáig, ennek a folyamatnak különleges alkotásai a Kompozíció (Lélekvirágok), valamint a Szoborkompozíció.

Oth Viktória