Művészet a két világháború között - 2. nézet

Szalagtánc

Barta Mária (1897–1969)

Szalagtánc

1932
olaj, vászon, 49,5 x 58,5 cm
j.j.l.: Barta Mária / 1932
Ajándék Barta Zsuzsától, 2000
Ltsz.: KM.2000.4.

Barta Mária az 1930-as évek elején több színpadi táncot ábrázoló képet készített, részben olaj-, részben pedig a Párizsban a húszas években megkedvelt kollázstechnikával. A Szalagtánc voltaképp sorozatot alkot hasonló – totemtánc, holdtánc, revü, fa örömtánc – tematikájú darabjaival. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Udvardy Géza, később Rippl-Rónai József és Iványi-Grünwald Béla növendékeként folytatott tanulmányok után az 1920-as éveket a bécsi Iparművészeti Főiskolán, majd Párizsban töltő művész a bécsi korszakban díszlet- és jelmezterveket is készített, a színpadi tánc iránti vonzalma innen származhatott. A Georges Braque és Pablo Picasso nyomán az avantgárd művészet eszköztárába került kollázstechnikát és a dekoratív foltritmusokból építkező kompozíciós stílust a párizsi időkből hozhatta magával. Hazatérte után egészen 1948-ig rendszeresen kiállított, ám ezután tíz évig nem jutott nyilvános lehetőséghez. 1959-től vett részt újból a művészeti életben, az Ernst Múzeumban és a Fényes Adolf Teremben volt tárlata. Életművét csak az 1980-as évek második felétől övezi újra komolyabb szakmai és műkereskedelmi figyelem.
A Szalagtánc – ekkor még magántulajdonként – szerepelt a Szombathelyi Képtár 1999-es gyűjteményes kiállításán, a Fővárosi Képtár 2000-ben vásárolta meg.

B. Nagy Anikó