Gross-Bettelheim Jolán (1900–1972)

Hidak

1930-as évek
litográfia, papír, 405 x 490 mm; 318 x 423 mm
j.n.
Vétel Vétel Vörösváry Ákostól, 1983
Ltsz.: KM.83.108.

Gross Jolán a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett tanulmányait félbeszakítva 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság leverését követően elhagyta az országot, Bécsbe emigrált. Egyéves bécsi tartózkodást követően két év Berlin következett, ahol az expresszionizmus és a konstruktivizmus világával ismerkedhetett meg. Férjhez ment Bettelheim Frigyes emigráns magyar orvoshoz, majd 1925-ben az Egyesült Államokban telepedtek le. Amerikában sokszorosított grafikákat készített, litográfiái, rézkarcai mappákban jelentek meg. Témái hasonlóak voltak az 1920-as évek európai expresszionizmusához: ipari konstrukciók, hidak, vasutak, felhőkarcolók és gyárak. Jelentős különbség volt azonban, hogy míg mindez Európában a Kassák Lajos és Moholy-Nagy László által kiadott Új Művészek Könyvében (Bécs, 1922) inkább a vágyott jövő, a harmincas évek Amerikájában, a nagy infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően a jelen ábrázolását jelentette. Az 1930-as években a fasizmus előretörésével párhuzamosan egyre elhivatottabb antifasisztává vált, nemcsak konstruktivista képi világa, de baloldali gondolkodása, kommunista elköteleződése is rokon volt Uitz Béláéval.
1933 májusában a Szovjetunióban élő Uitz Béla levelet írt Ternovec elvtársnak, a moszkvai modern művészeti múzeum igazgatójának, amelyben felhívta figyelmét Gross-Bettelheim Jolán életművére, amellyel nem sokkal korábban ismerkedett meg. A moszkvai múzeum vásárolt is a művésztől, alkotásait ők is figyelemre méltónak találták. Litográfiáinak erőt sugárzó ipari tájai nemcsak a mérnöki teljesítmények szépségével és racionalitásával ejtenek ámulatba, hanem a kompozíció dinamizmusával is. Hidak című képének szerkezete felülírja a valós látványét, az ipari motívumok, hidak és vasutak az egész képmezőt kitöltő absztrakt mustrába rendeződnek, lendületes íveik mozgásba hozzák a teret. Kissé fenyegető monumentalitásuk olyan, mintha Fritz Lang Metropolis (1927) című filmjének expresszionista díszleteiben járnánk.
A második világháborút követően kommunista meggyőződésének köszönhetően a McCarthy-érában elszigetelődött. 1956-ban meghalt a férje, egy hónappal a forradalom kitörése előtt visszatért Magyarországra. Halálát követően hagyatéka magánkezekbe került. A Fővárosi Képtár Gross-Bettelheim anyagát az 1980-as években vásárolta.

Árvai Mária