Hantai Simon (1922–2008)

Férfiakt

1946
akvarell, papír, 280 x 223 mm
j.j.l.: Hantai / 1946
Vétel Pataky Dénestől, 1967
Ltsz.: KM.67.39.

A biai születésű, Franciaországban világhírűvé vált Hantaï Simon tizenkilenc évesen, az 1941/42-es tanévben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, Aba-Novák Vilmos osztályába. A Főiskolán 1942-től François Gachot, a budapesti francia követség sajtóattaséja, író, esztéta oktatta a francia nyelvet, ő vezette be Hantaït az európai modern képzőművészetbe. 1944. március 15-én a diákszervezet titkáraként – négy nappal a német megszállás előtt – Hantaï németellenes beszédet mondott a főiskolán. Feljelentették, távoznia kellett. Az erdélyi havasokban fekvő Óradnára ment. Itt készült Női akt című munkája. Az 1945/46-os tanévben került vissza a főiskolára, ahol 1946 májusában megkezdődött a hallgatók és az oktatók háborús előéletének felülvizsgálata. 1944-ben tanúsított magatartása miatt Hantaï volt az első igazolt hallgató, a főiskolai hallgatók által az igazoló bizottságokba delegált tag. Nemcsak erkölcsi tartása miatt volt fontos igazodási pont a főiskolán, ő volt a nyugati tájékozódású fiatalok egyik vezéralakja.
Feltételezhetően Gachot-nak köszönhetően került kapcsolatba az Európai Iskolával, rész vett a Fiatalok című, 1946 őszén rendezett kiállításukon. 1944 és 1948 között készült munkái közül nagyon kevés ismert. Korai képei figurálisak, a rajtuk szereplő emberi alakok többnyire a művész közvetlen környezetéből kerültek ki, sokszor sejthető személyazonosságuk. A Férfiaktban a festő esetlen alakját vélhetjük felfedezni, nagy, lógó kezeivel, míg a Női aktnak talán felesége, Biró Zsuzsa lehetett a modellje. Míg a férfialak vaskos, darabos, a karcolatok a kezeket, lábakat és a nemi szervet emelik ki, a női akt sokkal törékenyebb, éteribb, a test kevésbé plasztikus. A figurák álomszerű, elmosódott környezetben vagy üres háttér előtt jelennek meg, kiemelve valós közegükből. A Női akt és a két évvel későbbi Férfi akt hasonló technikai megoldással készült, az alapszínből vizes ecsettel formálta meg az alakot, a körvonalakat pedig a még puha festékbe karcolta be. A bekarcolt kontúrok a rajzosságot, a síkszerűséget hangsúlyozzák, megkérdőjelezve az alakok valószerűségét, plaszticitását. A merev beállítás, a gyerekrajzokat idéző kezdetlegesség az Európai Iskola műveivel rokonítható. Utolsó főiskolai évét követően Hantaï ösztöndíjat nyert, először Olaszországba, majd 1948 őszén Franciaországba utazott. A neki ítélt ösztöndíjat visszavonták, soha nem kapta meg, azonban feleségével együtt Párizsban maradt, nem tért haza.
A képzőművészeti gyűjtemény szerzeményezési programját a hatvanas években jóváhagyó Képzőművészeti Tanácsadó Testület alkalmanként kikérte a rajzművészet kiváló szakértőjének Pataky Dénesnek a véleményét. Hantai Simon két különleges, korai akvarelljét a múzeummal így rendszeres kapcsolatban álló Pataky ajánlotta fel megvásárlásra.

Árvai Mária