Akik elmentek és akik itt maradtak- a háború utáni nemzedék - 2. nézet

Krumplilidércek

Bálint Endre (1914–1986)

Krumplilidércek

1949
olaj, papír, 20,8 x 25,8 cm
j.j.f.: Bálint 49
Vétel Piros Sándortól, 1985
Ltsz.: KM.85.2.

Bálint Endre az Európai Iskola alapító tagja volt. Noha sok kiállításon szerepelt, a kritika is elismerte, európai iskolás korszaka művészileg nem volt kiemelkedő, a háború utáni évek útkereséssel teltek. Korábbi franciaországi tapasztalataiból táplálkozó, vastag kontúrokkal és élénk színekkel tagolt portrékat, csendéleteket festett.
1948-ban Bálint több szempontból is válságba került. A kultúrpolitikai fordulat következtében az Európai Iskola beszüntette tevékenységét. Az Ady Endre utcai házból, ahol addig laktak, el kellett menniük, mert egy rendőrtábornok kinézte magának. A később legendássá vált Rottenbiller utca 1. szám alatti lakásba költözött fiával és feleségével, Richter Irinával, annak testvérével Vajda (szül. Richter) Júliával és az ő férjével, Jakovits Józseffel közösen. A szűkös körülmények megviselték, nem volt műterem, ahol festhetett volna. Tüdőbaja rosszabbodott, fulladásos rohamok gyötörték.
Festészete is jelentősen megváltozott ezekben az években. 1948–1949-től festett kis méretű képeit koboldok, lidércek, manók, furcsa kis alakok népesítették be. Játékos, incselkedő, ugyanakkor sokszor idegen, ijesztő figurák. Felfedezhető bennük az az inspiráció, amelyet az 1947-es párizsi utazás és a nemzetközi szürrealista kiállításon való részvétel jelenthetett, de Bálint ördögeiben ráismerhetünk a Galéria a Négy Világtájhoz által 1947-ben rendezett Mohácsi busók kiállításon szerepelt maszkok átirataira is. A játékosság még egy alapvetően fontos tapasztalatból táplálkozik: a bábjátszás, bábszínház közvetlen közelségéből. Bálint sógora, Jakovits József megélhetésként már 1947-től bábok készítésével foglalkozott, 1949 után az Állami Bábszínház bábműhelyének vezetője lett, ahová Bálint is rendszeresen bejárt.
Krumplilidércek című képén szabadon szárnyal a festő fantáziája, a furcsa, csápokkal mozgó, bogárszerű lények mintha repülni is tudnának. A játékosság, a lazán felvitt festék, a világos színek ellenére a formák idegensége, valamint a népi kultúrában alapvetően gonosznak tartott mesebeli lény a címben mégis rossz érzést keltenek.
Bálint Krumplilidércek című festménye már a nyolcvanas évek szerzeményezése, Piros Sándor magángyűjteményéből való.

Árvai Mária