Barta Lajos (1899–1986)

Relief szarvval

1951
ceruza, papír, 300 x 220 mm
j.b.l.: Barta; j.j.l.: 51
Ajándék Perneczky Gézától, 2021
Ltsz.: KM.2021.9.1.

Barta Lajos élete során a veszélyeztetettség igen sok formáját átélhette. Üldözték zsidó származása, az akkori törvényekbe ütköző homoszexualitása és Rozsda Endrével való élettársi kapcsolata miatt, a fordulat éveit követően pedig az általa választott művészi kifejezésmód, az absztrakció volt tiltott Magyarországon.
1938-ban az első zsidótörvényt követően Barta Lajos és Rozsda Endre Párizsba mentek, ahol megismerkedtek az Abstraction-Création csoport tevékenységével, a szürrealizmus, konstruktivizmus új eredményeivel. A német megszállás elől 1943-ban visszatértek a biztonságosabbnak vélt Budapestre. Barta ebben az időszakban, közvetlenül hazatérése után talált rá saját hangjára, kezdett absztrakt, nonfiguratív műveket alkotni. A háborút követően alapító tagja volt az Európai Iskolának, az ezekből az évekből származó rajzain organikus, áramló formák, mozgalmasság és életigenlő kisugárzás figyelhetők meg.
A fordulat éveiben az Európai Iskola beszüntette tevékenységét, 1949-től a művészetet szovjet mintára a politika szolgálatába állították, az absztrakt művészek munkájának nyilvános megjelenését lehetetlenné tették. Barta válságba került. A túlélés érdekében szobrászként az alkalmazkodás útját választotta, állami megrendeléseket vállalt és szüneteltette a szabad munkát. Grafikusként azonban elkerülte az ellenőrzött nyilvánosságot, így próbálva megóvni művészi identitását.
Belső emigrációba vonult, műtermében saját örömére dolgozott. Autonóm rajzok, a szobrászati megvalósíthatóság kényszerétől mentes, szabad kompozíciók születtek. Ebből az időszakból, 1951-ből való ez a különleges, szürrealista hangvételű rajz, amelynek szobrászi kivitelezése nem ismert. Az organikus formák egymásra helyezésével alakított reliefből kiemelkedő két háromdimenziós test, egy hullámos, szúrós hegyben végződő szarv és egy gömb hordozzák a feszültséget, fenyegetettségre utalnak.
Barta Lajos 1965-ben, hatvanhat évesen hagyta el Magyarországot, megelégelve a pályázatokon és kiállításain kapott méltatlan támadásokat. Kölnben telepedett le, ahol még húsz sikeres év és jelentős köztéri megbízások vártak rá.
A mű Perneczky Géza Kölnben élő képzőművész, művészettörténész, Barta Lajos monográfusa és barátja ajándékaként került a Képtár gyűjteményébe 2021-ben.

Árvai Mária