Rákóczy Gizella (1947–2015)

Négy szín négy tónusa (Fibonacci-prototípus) 3/4

1998
ceruza, akvarell, papír, 590 x 600 mm
j.n.
Vétel Rákóczy Annától, 2019
Ltsz.: KM.2019.31.3

Rákóczy Gizella következetes, koherens, a magyar és a nemzetközi geometrikus művészetet meghatározóan gazdagító életművet hozott létre. Szisztematikus alkotói rendszere a permutáció, a kombinatorika segítségével a négykarú spirálok viselkedését, geometrikus-ornamentikus alakzatainak szeriális lehetőségeit kutatta. Festészetének alapformája a négy egyenlő részre osztott négyzet, színei a sárga, vörös, kék és zöld voltak.
Az alapforma és a színek megtalálásához két meghatározó élmény társítható. A Képzőművészeti Főiskola befejezését követően járt Párizsban a Saint-Denis székesegyházban. A katedrális épségben megmaradt, tiszta színekből komponált gótikus ablakain átszűrődő és kaleidoszkópszerűen a padlóra vetülő fények a transzcendencia és a szakralitás megtapasztalását jelentették számára. Ennek az élménynek a festői feldolgozása, a szín transzparens, egymáson áttűnő ragyogásának legtökéletesebb leképezése mindvégig művészetének egyik irányadó törekvése maradt.
Rendszerelvű festészetének másik elemére, a négykarú spirálra 1976-ban, szintén egy utazás során, a Brit-szigeteken, egy kelta ornamentikával díszített sírkövön talált rá. Rákóczy ráébredt, hogy számtalan kapcsolódási lehetőség rejlik a formában. A négyosztású négyzetes mezőből kiinduló négykarú spirálok szerkezetének kidolgozásakor permutációval dolgozott, a számokat színeknek vagy tónusoknak megfeleltetve. Rendszerei kötöttek, a színmezők száma és helye adott és véges.
Míg korábban temperával dolgozott, az 1990-es évek második felétől foglalkoztatta a fedő temperafestékről a transzparens akvarellfestékre történő átállás lehetősége. 1998 őszén jutott arra a felismerésre, hogy az akvarellszínek keverési arányait Fibonacci lineáris rekurzív sorozatának törvényszerűségeit követve végezze. A 2019-ben a művész hagyatékából a Fővárosi Képtár gyűjteményébe került négy lap éppen ezt, a Fibonacci-módszerrel való első sikeres kísérletet dokumentálja. A lapok mozgalmassága annak köszönhető, hogy az egyes színek tónusfokozatai minden lapon hármasával jelennek meg, vagyis egy-egy lapon a négy szín (sárga, vörös, zöld, kék) három-három tónusfokozata látható egymás mellett. A képlet használata az egymásra rétegzett transzparens felületek fokozatos sötétedését eredményezte – transzparens ragyogásuk megőrzése mellett.

Árvai Mária