Gulyás Gyula (1944–2008)

M. M.-mel együtt

1990
akril, papír, tükör, ólom, réz, farost, 60 x 50 x 8 cm
j.h: M.M.-EL EGYÜTT / 1990
Vétel Kozák Csabától, 2013
Ltsz.: KM.2013.6.1.

Időről időre történnek kísérletek, hogy Marilyn Monroe tagadhatatlanul szélsőséges és erősen bulvárosított megítélése kimozduljon a passzív szexszimbólum és tragikus áldozat kategóriáiból, és kirajzolódhasson egy jóval árnyaltabb kép egy bátor, vicces, szókimondó, ambiciózus, a maga útját járó nőről. Bár egyre több bizonyíték támasztja alá ezt az újrakeretezési munkát, az egyszerűsítő mítoszteremtési láz és az összeesküvés-elméletek máig erősen tartják magukat.
Az autodidakta Gulyás Gyula konceptuális-konstruktivista-minimalista szobrászként tűnt fel a hatvanas években. Képzőművészeti szakkörösként kezdte megismerni a fiatal neoavantgárd művészek, Hencze Tamás, Pauer Gyula mellett az idősebb generációból Veszelszky Bélát, Korniss Dezsőt és a mesterévé váló, a modern magyar szobrászat egyik megújítójának tartott Vilt Tibort. Az 1970-es évek közepén született első portréját is róla mintázta.
Különböző, számára fontos alkotók, mint Andy Warhol, Marcel Duchamp, Scheiber Hugó, Alfred Hitchcock fotó, illetve festmény alapján készült portréit 1984-ben mutatta be egy Hencze Tamással közös tárlaton, amelyen már szerepelt Marilyn Monroe-portré is. Az ezt követően kiszélesülő Monroe-tematikához baráti köre is szorgalmasan gyűjtötte a fotókat és cikkeket. 1988-ban az egész alakos M. M. torzóval kezdődött az új sorozat, amely aztán szobrok, reliefek, rajzok, installációk formájában a sztárt mint kultikus, titokzatos, de elsősorban mint erotikus bálványt jelenítette meg. Monroe ikonikus fotóinak másolatát applikálta vegyes technikájú, konstruktivista-szuprematista kompozíciókat idéző kisplasztikákba.
Az M. M.-mel együtt vörös díszletmodelljének színpadán a sztár mellett másodlagos szereplőként megjelenő középkorú férfi önportré. A tárgykollázshoz Gulyás Monroe egy jól ismert (már a fent említett torzó mintájaként is szolgáló), fekete-fehér, fürdőruhás képét használta fel, amelynek eredetijét a 20th Century Fox fotográfusa, Frank Powolny készítette az 1950-es évek elején.
A Kozák Csabának ajánlott művet 2013-ban a művészettörténésztől vásárolta meg a múzeum.

Páldi Lívia