Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig
  • Bevezető
    Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből Bevezető Bevezető - 2. nézet A századvég művészete A századvég művészete - 2. nézet A századelő útkeresői A századelő útkeresői - 2. nézet Művészet a két világháború között Művészet a két világháború között - 2. nézet Művészet a két világháború között - 3. nézet Művészet a két világháború között - 4. nézet Művészet a két világháború között - 5. nézet Művészet a két világháború között - 6. nézet Művészet a két világháború között - 7. nézet Akik elmentek és akik itt maradtak- a háború utáni nemzedék Akik elmentek és akik itt maradtak- a háború utáni nemzedék - 2. nézet Az ötvenes évek Az ötvenes évek - 2. nézet Az ötvenes évek - 3. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete A hatvanas–hetvenes évek művészete - 2. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete - 3. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete - 4. nézet Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete - 2. nézet Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete - 3. nézet Az ezredforduló után Az ezredforduló után - 2. nézet Az ezredforduló után - 3. nézet Impresszum
  • info
  • 3d_rotation
  • hu
chevron_left
chevron_right

Bevezető

A Vaszary Galéria majdnem egy évre modern művészeti múzeummá alakul át. A Fővárosi Képtár gyűjteményéből több mint egy évszázadon átívelő válogatást tekinthet meg a közönség. A sarokpontokat két, a nemzetközi porondon is elismert művész jelöli ki: Rippl-Rónai József és Maurer Dóra. Rippl-Rónai a korának legújabb művészeti törekvéseit képviselő francia Nabis csoporthoz csatlakozott, művei már életében szerepeltek és azóta is töretlenül jelen vannak a hazai és külföldi kiállításokon, közgyűjtemények becses darabjaivá váltak. Maurer Dóra a nemzetközi képzőművészeti színtér megbecsült alakja, akinek nemrégiben a londoni Tate Modern szentelt önálló tárlatot.
A Fővárosi Képtár gyűjteményét az ötvenes évekbeli államosítást követően, 1959-ben alapították újra, az ország egyik kimagasló képzőművészeti anyagát őrzi. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik, gyűjteményei, kiállítóterei az óbudai Kiscelli Múzeumban vannak. A Fővárosi Képtárba az elmúlt hatvan évben bekerült alkotásoknak csak egy töredéke szerepel ezen a kiállításon, a látogató mégis olyan válogatással találkozhat, amely átfogó képet nyújt a magyar képzőművészet történetéről a századfordulótól a jelenig. A művészeti megközelítések változnak, a pozíciók átrendeződnek, a folyamatokban az intézmények (múzeumok, galériák stb.) mellett a politikai és társadalmi mozgások is meghatározóak. A műveket kísérő szövegekből kibontakozik a gyűjtemény története, nyomon követhetjük a változó gyűjteménygyarapítási szempontokat.
Kiállításunk a női alkotók szereplehetőségeire, társadalmi helyzetére is fókuszál, és kísérletet tesz a huszadik század során rendszerszinten háttérbe szoruló női művészek újrapozicionálására. Az ezredfordulóra a nők nyilvános megjelenései a nemzetközi szcénában és itthon is kiegyenlítettebbé váltak, ám a régi reflexek és aránytalanságok még mindig velünk vannak. A megannyiszor homályba vesző életművek láthatóvá tétele a Fővárosi Képtár évtizedes missziója.
A történeti anyaggal párbeszédet folytató kortárs művek új szempontokat is felvetnek a maguk idejében a kánonokon kívül rekedő elődök munkáinak megközelítéséhez.