A kiegyezést követő évtizedeket a rohamos gazdasági fejlődés, urbanizáció és mobilitás jellemezte, s ennek eredményeként Budapest az 1910-es évekre a modern európai nagyvárosok sorába emelkedett. A századfordulóra a modernizáció a hazai szellemi életben is éreztette hatását, s a korszak európai filozófiai, irodalmi és képzőművészeti irányzatai gyorsan jutottak el a fővárosba és jelentős hatást gyakoroltak. A művészek immár Párizst választották tanulmányuk színhelyéül, ahol különböző szabadiskolákba jártak, s a kiállításokon közvetlenül ismerhették meg a legújabb képzőművészeti fejleményeket. Ezzel párhuzamosan a budapesti kiállítóterek (Nemzeti Szalon, Művészház, Könyves Kálmán Szalon stb.) befogadták a legmodernebb tárlatokat, így a hazai közönség is szembesülhetett a modernizmus különböző áramlataival.
Czóbel Béla 1905-ben a párizsi Őszi Szalon egyik termében láthatta a francia kritika által élénk színviláguk miatt fauve-oknak (magyarul vadaknak) nevezett alkotásokat. 1906 nyarán Czóbel visszatért Nagybányára, ahol a párizsi élmények impulzusait magukon viselő, frissen készített, erőteljes színekkel, foltokkal festett művei kortársaira elementáris hatást gyakoroltak. A hozzá csatlakozó, a korabeli kritikákban a neoimpresszionizmus rövidítéséből „neósnak” nevezett nagybányai művészek később különböző modern művészi csoportosulásokban vettek részt.
1907-ben Ferenczy, Szinyei és Rippl-Rónai kezdeményezésére megalakult a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK), melyben Vaszary János mellett Kernstok Károly, s a fiatalok közül Czóbel Béla és Márffy Ödön is alapítóként szerepeltek. A fiatalok azonban hamarosan önálló útra léptek, 1909-ben Keresők, majd 1911-ben már Nyolcak néven állítottak ki, megalapítva ezzel az első avantgárdnak nevezhető hazai művészcsoportot. Az impresszionizmust meghaladni kívánó s a „kutató művészet” programját meghirdető Nyolcak nem tekinthető művészileg homogén társulásnak, műveiken megragadható a különböző posztimpresszionista (azaz impresszionizmus utáni) irányzatok mellett Matisse és elsősorban Cezanne hatása. A következő, radikálisan társadalomkritikus avantgárd irányzat, a Kassák Lajos A Tett és MA című folyóirata köré szerveződő aktivizmus már az első világháború árnyékában formálódott.
A századfordulón a hazai művészet fellendülése a szobrászatban is változást hozott, habár az nem volt olyan látványos, mint a festészetben végbement folyamatok. A megújulásra törekvő tendenciák elszórtan jelentkeztek, s csak a szobrászat bizonyos területein, leginkább a kisplasztika műfajában.
A Fővárosi Képtár újraalakuló gyűjteménye számára a hatvanas évektől szisztematikusan igyekeztek megvásárolni azokat a tárgyakat, amelyekkel a századelő legfontosabb modern vonulatai bemutathatóak. Ennek köszönhetően szinte minden, a korszakban fontos szerepet játszó művésztől találhatunk kiemelkedő alkotásokat a gyűjteményben, vagy a művészettörténetileg legjelentősebb korszakából, vagy korábbi, illetve későbbi periódusából.
Oth Viktória
Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig
