Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig
  • A századelő útkeresői - 2. nézet
    Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből Bevezető Bevezető - 2. nézet A századvég művészete A századvég művészete - 2. nézet A századelő útkeresői A századelő útkeresői - 2. nézet Művészet a két világháború között Művészet a két világháború között - 2. nézet Művészet a két világháború között - 3. nézet Művészet a két világháború között - 4. nézet Művészet a két világháború között - 5. nézet Művészet a két világháború között - 6. nézet Művészet a két világháború között - 7. nézet Akik elmentek és akik itt maradtak- a háború utáni nemzedék Akik elmentek és akik itt maradtak- a háború utáni nemzedék - 2. nézet Az ötvenes évek Az ötvenes évek - 2. nézet Az ötvenes évek - 3. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete A hatvanas–hetvenes évek művészete - 2. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete - 3. nézet A hatvanas–hetvenes évek művészete - 4. nézet Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete - 2. nézet Az nyolcvanas-kilencvenes évek művészete - 3. nézet Az ezredforduló után Az ezredforduló után - 2. nézet Az ezredforduló után - 3. nézet Impresszum
  • info
  • 3d_rotation
  • view_module
  • hu
chevron_left
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
  • expand_less
chevron_right

A századelő útkeresői - 2. nézet

Fák (Városligeti részlet)
Városliget
Saint-brieuc-i táj VI.
Táncoló nő
Fekvő hátakt
Cica
Kompozíció (Lélekvirágok)
Szoborkompozíció

A századelő útkeresői - 2. nézet

A kiegyezést követő évtizedeket a rohamos gazdasági fejlődés, urbanizáció és mobilitás jellemezte, s ennek eredményeként Budapest az 1910-es évekre a modern európai nagyvárosok sorába emelkedett. A századfordulóra a modernizáció a hazai szellemi életben is éreztette hatását, s a korszak európai filozófiai, irodalmi és képzőművészeti irányzatai gyorsan jutottak el a fővárosba és jelentős hatást gyakoroltak. A művészek immár Párizst választották tanulmányuk színhelyéül, ahol különböző szabadiskolákba jártak, s a kiállításokon közvetlenül ismerhették meg a legújabb képzőművészeti fejleményeket. Ezzel párhuzamosan a budapesti kiállítóterek (Nemzeti Szalon, Művészház, Könyves Kálmán Szalon stb.) befogadták a legmodernebb tárlatokat, így a hazai közönség is szembesülhetett a modernizmus különböző áramlataival.
Czóbel Béla 1905-ben a párizsi Őszi Szalon egyik termében láthatta a francia kritika által élénk színviláguk miatt fauve-oknak (magyarul vadaknak) nevezett alkotásokat. 1906 nyarán Czóbel visszatért Nagybányára, ahol a párizsi élmények impulzusait magukon viselő, frissen készített, erőteljes színekkel, foltokkal festett művei kortársaira elementáris hatást gyakoroltak. A hozzá csatlakozó, a korabeli kritikákban a neoimpresszionizmus rövidítéséből „neósnak” nevezett nagybányai művészek később különböző modern művészi csoportosulásokban vettek részt.
1907-ben Ferenczy, Szinyei és Rippl-Rónai kezdeményezésére megalakult a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK), melyben Vaszary János mellett Kernstok Károly, s a fiatalok közül Czóbel Béla és Márffy Ödön is alapítóként szerepeltek. A fiatalok azonban hamarosan önálló útra léptek, 1909-ben Keresők, majd 1911-ben már Nyolcak néven állítottak ki, megalapítva ezzel az első avantgárdnak nevezhető hazai művészcsoportot. Az impresszionizmust meghaladni kívánó s a „kutató művészet” programját meghirdető Nyolcak nem tekinthető művészileg homogén társulásnak, műveiken megragadható a különböző posztimpresszionista (azaz impresszionizmus utáni) irányzatok mellett Matisse és elsősorban Cezanne hatása. A következő, radikálisan társadalomkritikus avantgárd irányzat, a Kassák Lajos A Tett és  MA című folyóirata köré szerveződő aktivizmus már az első világháború árnyékában formálódott.
A századfordulón a hazai művészet fellendülése a szobrászatban is változást hozott, habár az nem volt olyan látványos, mint a festészetben végbement folyamatok. A megújulásra törekvő tendenciák elszórtan jelentkeztek, s csak a szobrászat bizonyos területein, leginkább a kisplasztika műfajában.
A Fővárosi Képtár újraalakuló gyűjteménye számára a hatvanas évektől szisztematikusan igyekeztek megvásárolni azokat a tárgyakat, amelyekkel a századelő legfontosabb modern vonulatai bemutathatóak. Ennek köszönhetően szinte minden, a korszakban fontos szerepet játszó művésztől találhatunk kiemelkedő alkotásokat a gyűjteményben, vagy a művészettörténetileg legjelentősebb korszakából, vagy korábbi, illetve későbbi periódusából.

Oth Viktória