Az üvegre festett falikép kettős kapuzat alakjában két világ találkozik. Mindkét oldalán 19. században elterjedt lakásdísz-táblát láthatunk, de szokatlan e kettő kombinációja egy képben. A jobboldali kapunyílásban bibliai idézetekkel és különböző zsidó szimbólumokkal díszített mizrah tábla látható, melynek elsődleges funkciója, hogy megjelölje a keletet, Jeruzsálem irányát, mely felé fordulva kell az imákat elmondani. A tábla baloldali részében ugyanakkor egy háziáldás olvasható magyarul és németül. A háziáldások a barokk korban honosodtak meg, elsősorban keresztény közegben. A táblán e kettősség, s ugyanakkor a három nyelv: a magyar, a német és a héber – a 19. századi magyar zsidók társadalmi integrációjának, s nyelvi asszimilációjának is emléke. Ugyanakkor a tábla utal a zsidó otthonra is, mely az ott végzett imák, a kóser élelmezési szabályok és a vallási parancsolatok betartása révén sajátos szakralitást nyer.