Hatam Szófer, Pozsony, 1859. A korabeli Magyarország legnagyobb zsidó közössége, a Pálffy birtokon élő pozsonyi zsidók 1806–ban Schreiber Mózest hívták meg rabbinak, aki a családi legendák szerint Rasi, a 11. században élt neves Bibliakommentátor leszármazottja volt. Schreiber Mózes (vagy ahogy a zsidó világban rabbinikus döntéseit tartalmazó könyvének címe alapján hagyományosan nevezik: Hatam Szófer) mindenfajta újítást radikálisan ellenzett. Németországi tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy a polgárosuló keresztény világhoz való alkalmazkodás és a beilleszkedés megszűnteti a zsidó közösségek szigorú különállását, amely évszázadokon keresztül biztosította a zsidóság fennmaradását. „Kerítést és korlátot” kívánt vonni a tradíció köré, hogy a modernizáció hatásai minél kevésbé érvényesüljenek a zsidó világban. Jesívája a világ leghíresebb rabbiképzőjévé vált. Tekintélye óriási volt, halahikus (vallásjogi) kérdésekkel még Afrikából is megkeresték. Az e kérdésekre adott válaszait már halála után, 1859-ben nyomtatták ki Pozsonyban.