Talmud Bavli, Brachot traktátus. Bécs, 1808. Az írott Tórával együtt kapott szóbeli tan, amelyet a Szentély pusztulása után foglaltak írásba, az i.sz. 2-5. században. A Talmud olyan enciklopédia, mely két részből áll: a Misnából és a Misna törvényeinek megvitatását, részletes kifejtését tartalmazó Gemarából. A Gemarában több mint háromezer tudós nézeteit, vitáit olvashatjuk a tórai törvények értelmezéséről. A Misna héber, míg a Gemara arameus nyelvű. A Talmud nem törvénykönyv, hanem döntvénytár, melynek jellemző eseteinek figyelembevételével döntenek a rabbik a felmerülő vitás kérdésekben. Két változata létezik, a Jeruzsálemben szerkesztett Talmud Jerusalmi, és a Babilóniában szerkesztett Talmud Bavli. A Talmud Bavli nyomtatásban először 1488 és 1519 között, míg a Jerusalmi 1523-ban jelent meg. A Talmudnak minden kiadása sztereotip, azaz mindegyikben ugyanazon szöveg ugyanazon az oldalon és sorban található. A Talmud tanulmányozása a zsidó férfiak szent kötelességévé lett, s nem csak a rabbinak, tudósnak készülők, hanem a hétköznapi emberek is rendszeresen tanulják. A zsidóellenes mozgalmak céltáblájává is vált: számos hamis fordítás látott napvilágot, melynek következtében példányait elégetésre, megsemmisítésre ítélték.