Kiállításunkban több mint háromszáz tárgyon, és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokon keresztül ismerhették meg a zsidó hétköznapok és ünnepek, szokások és értékek világát. Láthattak díszesen kimunkált, értékes ritkaságokat, és egyszerű, átalakított, kizárólag az általuk végrehajtott parancsolatok miatt értékessé vált tárgyakat is. Egyéni történeteik társadalmi, kulturális jelenségeket tártak fel: hogyan, miként használták őket, mielőtt a múzeumba kerültek. Kiállításunkban a judaizmus térhez és időhöz való viszonyát is bemutattuk. Az első teremben az időhöz, itt a térhez kapcsolódó tárgytörténeteket láthattunk. Kiállításunk zárófala kelet, Jeruzsálem irányába néz. Hagyományaink szerint ebbe az irányba épülnek a zsinagógák és erre fordulnak az imádkozók. Ez egyszerre idézi a múltat és az eljövendő teljes megváltást is. Az idő és a tér itt összeolvasható, mert összeér: a zsidó élet örök körforgását jelképezi a történelem pusztításai, a kiűzetések, autodafék és gázkamrák ellenére is.

Ezért lett a kiállítás címe

TAMID

[mindig, ismétlődően, visszatérően, állandóan]