1872
Ismeretlen műhely
Ezüst, fa, csont
PFM IM 843.1-2.

A 19. század szerzet belső megújulásán dolgozó Kruesz Krizosztom (1819-85) főapát úgy érezte, hogy az ősi Isten házának is meg kell újulnia. A bazilika újjáépítésével az akkor már több restaurálást elvégzett soproni Storno Ferenc műépítészt bízta meg. Storno restaurálási elvei kora szemléletét tükrözték: bizonyos purifikáló elképzelést követve a régi korok maradványait nem értékelte eléggé, hanem középkori minták alapján a maga elgondolásait valósította meg. A templom barokk és klasszicista berendezését kitette és helyette maga tervezett középkori utánzatú főoltárt, mellékoltárokat, szószéket: illetőleg a Szűz Mária- és a Szent Benedek-kápolnák berendezését, üvegfestményeket. A vitrinben látható ereklyetartók, úrmutató és gyertyatartó is a bazilika új, neogótikus stílusú felszerelési tárgyai közé tartoztak. A templom felszentelésére 1876. augusztus 27-én került sor. Ennek emlékét őrzi az alapkőletételhez készített díszes kalapács és vakolókanál.